A jogszabályokról
A tisztességes temetés alapvető jog.
A temetésre kötelezett
Temetésre kötelezett az – vagyis annak kell gondoskodnia az elhalt eltemettetésérõl:
aki a temetést szerzõdésben vállalta;
akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása elõtt vele együtt élõ házastársa, élettársa;
az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.
Közeli hozzátartozónak minõsül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér. (Ugyanezek a személyek közeli hozzátartozójuk halála esetén 2 napra a törvény által mentesítve vannak a munkavégzés alól. Ez a mentesítés nem szabadság, ami egyrészt azt jelenti, hogy igénybevételét nem lehet megtagadni a munkavállalótól, másrészt pedig azt, hogy ezzel a két nappal nem csökken a munkavállaló szabadságának mértéke.)
Az elhalálozás helye szerinti települési önkormányzat (fõvárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere – jogszabályban meghatározott határidõn belül – köteles gondoskodni a temetésrõl, ha nincs temetésre kötelezett személy, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a temetésre kötelezett személy kötelezettségét nem teljesíti.
Az idevágó eljárás szerint, ha a temetésre kötelezett e kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje felszólítja, hogy 15 napon pótolja mulasztását. Ha a kötelezett nem tesz eleget a jegyzõ felszólításának, akkor az elhunytat közköltségen kell eltemetni. (Köztemetés).
A temetés feltételei
A halott eltemetése csak külön jogszabályban elõírt orvosi vizsgálat és az errõl kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján lehetséges. Abban az esetben, ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélyére is szükség van.
A temetés módjai
Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet. A temetés történhet világi vagy egyházi szertartás szerint.
A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetõk határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettetõ személyére aránytalanul nagy terhet. Ha az elhunyt korábban nem határozta meg a temetés módját és helyét, akkor ezt az határozza meg, aki az eltemettetésrõl gondoskodik.
Fontos tudni, hogy a temetés csak hamvasztás nélkül lehetséges abban az esetben, ha a temetésrõl több személy gondoskodik, és õk nem tudnak megállapodni a temetés módjáról.
Koporsós temetés
Koporsós temetés esetén a halottat – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását követő 96 órán belül kell eltemetni, kivéve, ha a halottvizsgálatot végzõ orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettõl eltérő engedélyt adott, a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8, ill. 15 napon belül kell elvégezni .Ez utóbb idõpontnál a temetés helye szerinti intézet engedélye szükséges .
A temetõbe szállított halottat az azonosság megállapítása és a halottvizsgálati bizonyítvány üzemeltetõ részére történõ átadása után azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hûtõben, ravatalozóban történõ elhelyezésérõl. Abban az esetben, ha a temetõ üzemeltetõje hiányosságot észlel az azonosság vagy az okmányok
tekintetében, felfüggeszti az átvételt és értesíti a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet.
Az elhunyt földbe temetéséhez az eltemettetõnek gondoskodnia kell jól zárható, környezetbarát anyagból készült résmentes koporsóról. Földbe temetéshez – fertõzõ betegségben elhunytak temetése kivételével – fémbõl, üvegbõl, mûanyagból készült koporsó nem használható. A koporsót temetés elõtt le kell zárni .
A hamvasztásos temetés
A hamvasztásos temetést felvevõ szolgáltató köteles tájékoztatni az eltemettetõt az elhunyt hamvasztását elvégzõ üzem címérõl.
Az elhunytat az elhalálozás (kór- vagy hatósági boncolás) helye szerinti legközelebbi hamvasztóban kell elhamvasztani, kivéve, ha az eltemettetõ az ország más hamvasztóüzemét jelöli meg a hamvasztásos temetés megrendelésekor.
Az elhalálozás helye szerinti legközelebbi hamvasztóüzemben a szállítás és a hamvasztás együttes díja magasabb a távolabbi üzembe való szállítás és hamvasztás együttes díjánál.
A hamvasztásos temetést lebonyolító szolgáltató a ravatalozást követõen, de legkésõbb az elhunytnak a hamvasztóba történõ szállítása elõtt köteles az eltemettetõ vagy meghatalmazottja jelenlétében a halotton levõ nemesfém ékszereket számba venni, és azokat az eltemettetõnek vagy meghatalmazottjának – elismervény ellenében – átadni.
Az urna elhelyezése
Az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, vagy urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre is (rá)temethetõ. Az urnát a talaj szintjétõl legalább fél méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg .
Urnasírhely és urnasírbolt csak építésügyi hatósági engedéllyel építhetõ. Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belsõ méret 30×30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a szabályzat elõírhatja a természetes anyagok és mûvészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.
Az urna kiadása
Az eltemettetõ – vagy az eltemettetõ egyetértésével más hozzátartozó – kívánságára az urnát ki kell adni az urna átvételének igazolásával. Az így kiadott urna bármely olyan ingatlanon, illetve temetkezési emlékhelyen elhelyezhetõ vagy eltemethetõ, ahol a tulajdonos (kezelõ), továbbá az ingatlan jogszerû használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti kívánalmak biztosíthatók. Közös tulajdonú ingatlanon való urnaelhelyezéshez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges.
Az ingatlanon elhelyezett urnát az eltemettetõ (örököse) kívánságára – a halottvizsgálati bizonyítvánnyal vagy a halotti anyakönyvi kivonattal való igazolás mellett – az ingatlan helye szerinti köztemetõ tulajdonosa (üzemeltetõje) az irányadó használati idõig köteles visszafogadni és elhelyezni, illetve a hamvak bármely más temetõben is elhelyezhetõk.
A hamvak szétszórása
A hamvak szétszórására lehetőség van a temető arra kijelölt helyén, avagy temetõn kívül is. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.
A hamvakat temetõn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni. A hamvak légi jármûrõl történõ szétszórásához a Polgári Légi közlekedési Hatóság engedélye szükséges, amelyben meg kell határozni a hamvak szétszórásának helyét.